lucaA Gergely-naptár életbe lépése előtt december 13-a Luca napja volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája,ezért sok néphit, babona, szokás tartozik hozzá. A hiedelem szerint a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. Nem volt szabad fonni, varrni, mert a tyúkok nem tojnának tojásokat. A söprűket is elrejtették, nehogy azzal röpüljenek el a boszorkányok.
Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerős házakat és jókívánságaikért cserébe ajándékokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor átkokat szórtak a házra.
Egyik legismertebb szokás a Lucaszék készítése. A babona szerint Luca napján kell elkezdeni meghatározott típusú fákból a széket, amelyet szent este kellett befejezni. Aki a karácsonyesti szentmisén ráállt erre a székre megláthatta a boszorkányokat.
Ezen a napon jósolták meg a lányok a jövendőbelijüket. A majdani férj foglalkozását mutatta meg a vízbe öntött ólom formája, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött főzéskor a fazékban. Azt is ki tudták deríteni, hogy még hány évig kell a férjre várni. Nem kellett mást tenni, mint a disznóól ajtaját megrúgni és ahányat röffent a disznó  annyi évet kellett várni még.
Luca napján ültették az úgynevezett luca-búzát. Cserépbe ültetett búza karácsonyig kizöldellt. A búzát az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek. Magát a búzát meg a jó termés reményében ültették.
Szokásban volt a “töltött” pogácsa sütése is. A sok pénz reményében sütötték, és aki megtalálta a pénzzel töltött pogácsát, annak a következő évben szerencséje és sok pénze lett.